Egyik ámulatból a másikba estünk a Jakab-hegyen

A Jakab-hegy a Mecseken belül is nagy kedvencem. Persze, önmagában is gyönyörű, de, ami különösen jó benne, hogy viszonylag kis területen sok-sok érdekességet tartogat a túrázók számára.

Mikor elindultunk a kővágószőlősi főtérről, még szürke felhők tanyáztak felettünk, de szerencsére az eső elkerült bennünket, és hamarosan már hétágra sütött a nap.

Keresd a kövirózsát!

Az 592 méter magas hegy bejáráshoz a Kövirózsa tanösvény útvonalát választottuk, melyhez egy hasznos túravezető füzetet is le lehet tölteni a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapjáról. Ebben megtaláljuk az egyes állomások GPS-koordinátáit, és számos érdekes információt is az adott állomással kapcsolatban, de az útvonalat a fákra festett kövirózsa is jelzi.

A tanösvény első szakaszán egy meredek kaptatón haladtunk felfelé, az ösvényt gyönyörű mohaszőnyeg és különleges sziklaalakzatok övezték. A Zsongorkőnél az embernek a lélegzete is elakad, annyira szép innen a kilátás. Előttünk Cserkút és Kővágószőlős, a távolban a Dráva, a Villányi-hegység, sőt a horvátországi területek feltűnnek.

Mintha totemoszlopok lennének

A fák közül kikandikáló Babás-szerkövek mintha csak óriási indián fejek lettek volna. A geológusok itt nyilván hosszan el tudnak merengeni a konglomerátum és a vörös homokkő természetéről, de a különleges formájú sziklák a laikusok számára is lenyűgözőek. Némelyik emberi alakhoz, óriás gombához vagy asztalhoz hasonlít, keletkezésük a külső erők munkájának köszönhető.

A fura képződmények létrejöttének persze van egy alternatív magyarázata is. A monda szerint Cserkúton élt két gazdag család, akikhez egyszer bekopogtatott egy koldus, hogy enni kérjen. Ők azonban elzavarták, mire a koldus megátkozta őket, és azt mondta, akkor fognak kővé válni, amikor a legboldogabbak lesznek. Az átok be is teljesedett, és a két gazdag család azóta is kővé válva várja, hogy lehulljon róluk az átok.

Kolostor a hegytetőn

A hegyen már a vaskorban megtelepedtek az emberek, ennek nyomait őrzi a több száz halomból álló sírmező és egy földvár maradványa is. A Kr.e. VIII. században épült földvárat övező sáncrendszer bizonyos szakaszai ma is több méter magasan állnak. A hegy legismertebb látnivalója a Jakab-hegyi pálos kolostorrom. A kolostort 1225-ben alapította Bertalan pécsi püspök, később az itteni és a Pilisben élő remeték alapították meg – Özséb vezetésével – a pálos rendet.

A romoktól nem messze áll egy másik, jóval modernebb épület is. Most már nem nagyon látszik, de eredetileg ez is kolostor lett volna. A pálos rend a XX. században megpróbálta a szerzetesi életet visszahozni a hegyre, a körülmények azonban nem voltak ehhez megfelelőek, így az építkezés abbamaradt. A félig kész épületből végül esőbeálló lett a turisták számára. Az épület tornyába is fel lehet mászni egy létrán, de tapasztalatból mondom, tériszonyosok inkább hagyják ki.

A tanösvény
hossza: 2,5 km
kialakítása: e-tanösvény, nem önmagában záródó, így készüljünk fel arra, hogy az utat visszafelé is meg kell tenni, és az út során helyenként nehéz terep vár ránk
időtartam: kb. 5 óra
állomásainak száma: 8
vízfelvételi lehetőség: a túra során nincs, ezért érdemes Kővágószőlősön feltölteni a kulacsokat
vezetőfüzete letölthető: ddnp.hu/e-tanosvenyek
további információ: Duna-Dráva Nemzeti Park

2017. július 22..