Gilisztakomposztáló a konyhában, szőlőmagolaj a fürdőszobában

Míg egy átlag magyar ember naponta egy kilogramm szemetet termel, addig Kump Edina mindössze egy dekát. Mindebben semmi ördöngösség sincs, nem kell aszketikus életmódot sem folytatni ehhez, némi odafigyeléssel és tudatossággal bárki számára elérhető a hulladékmentes háztartás.

Ahogy a belvárosi kávézóban Kump Edinára várok, rendelek egy limonádét, de elfelejtek szólni, hogy ne tegyenek bele szívószálat. Az egyszer használatos szívószálak ugyanis világszerte komoly környezetvédelmi problémát jelentenek, és egy magára valamit is adó zöld lelkületű ember erre igyekszik figyelni. Különösen akkor, ha épp a hulladékmentes életmód hazai úttörőjével találkozik.

A hulladékmentes életmód kifejezés kicsit megtévesztő, hisz nem azt jelenti, hogy az ember egyáltalán semmi hulladékot nem termel, inkább azt, hogy megpróbálja a lehető legminimálisabbra csökkenteni annak mennyiségét. „Én ezért is nem mutogatom befőttesüvegbe zárva az egy év alatt termelt szemetünket, mint teszi ezt például a hulladékmentes életmód legismertebb képviselője, Bea Johnson. Kétségtelen, hogy ez remek marketingeszköz, de megtévesztő, hisz abban nincs benne a szelektíven gyűjtött hulladék, vagy az a szemét, amit akaratlanul is, de máshol termel az ember, például itt, most ebben a kávézóban, ahol nem hiszem, hogy kávézaccot a komposztba teszik majd.”

Kísérletnek indult, életmódváltás lett belőle

Edina már régóta környezettudatosan él. Környezettudományi szakon végzett az egyetemen, majd a környezetvédelmi szemléletformálással, azon belül is főleg hulladékgazdálkodással és fenntartható fejlődéssel kezdett el foglalkozni. Ráadásul korábban kertes házban laktak, így a komposztálás, a saját kis kert sem volt ismeretlen számára, nem használt bolti vegyszereket, és ügyelt arra is, hogy ne pazaroljanak és ne fogyasszanak túl sokat. Egy költözés után kezdtek el párjával komolyabban is a hulladékmentes életmóddal foglalkozni, de ez részükről inkább csak egy kísérlet volt. „Nem volt cél, hogy a »nulla hulladékig« eljussunk, akkor még én is úgy gondoltam, hogy ez nagyon komoly lemondással járna. Csak arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire tudjuk a szeméttermelésünket és a szelektív kukába kerülő hulladékunkat csökkenteni, úgy, hogy közben az életszínvonalunk ne szenvedje ennek kárát.” Aztán mintegy két év után, egyszer csak azt vették észre, ahogyan élnek azt már akár hulladékmentes életmódnak is lehet nevezni.

Edina egy hónap alatt összesen ennyi szemetet termelt
forrás: hulladekmentes.hu

Amiről lemondtunk, az nem is hiányzik

„Ez az egész nem arról szól, hogy aszketizmusba fordul az életünk. Persze vannak olyan dolgok, amelyekről lemondtunk, de ezek nem is hiányoznak. Elhagytuk a zacskós leveseket, csipszeket, nem rendelünk pizzát, mert a pizzás dobozt nem lehet szelektíven gyűjteni, vagy nem eszünk például banánt és grapefruitot, mert ezek héja nem mehet a komposztba, ráadásul nagyon messziről is jönnek.”

A legtöbben úgy gondolják, hogy a környezettudatos életmód sok extra költséggel jár, de ez nincs teljesen így. „Ha valaki a drága tisztítószerek helyett elkezd ecetet, szódabikarbónát és mosószódát használni, amelyekkel már tulajdonképpen az egész lakást ki lehet takarítani, sokkal olcsóbban kijön. Persze vannak olyan eszközök, amelyek valóban drágábbak, például a komposztálható, fából készült fogkefe többe kerül, mint a hagyományos, de a környezetterhelése sokkal kisebb.” Edina drága kozmetikumokra sem költ, natúrszappanokat használ, és például sminklemosó helyett szőlőmagolajat vásárol, ami még ápolja is a bőrét. De ha ideje engedi, legszívesebben saját maga keveri ki a kozmetikai termékeit.

A hulladékcsökkentés magával hozta a minimalizmusra való törekvést is. A számukra felesleges holmik nagy részétől mára már megváltak, és elajándékozták, vagy adományboltba adták azokat. Az öltözködés terén nem volt szükség radikális változtatásra, mert Edina korábban sem plázázott, nem követi lélekszakadva a legújabb divatot, inkább olyan ruhákat vásárol magának, melyek időtállóak és illenek hozzá.

Egy fedél alatt a trágyagilisztákkal

Egy kuka tartalmának általában harmada komposztálható, harmada szelektálható, a maradék harmadba pedig az egyéb, újra nem hasznosítható termékek kerülnek. Szelektív gyűjtéssel illetve a komposztálással jelentősen lehet csökkenteni a keletkező szemét mennyiségét. Talán kevesen tudják, de komposztálni nemcsak kertes házban, de lakásban is lehet. Edináék társasházi lakásában például beltéri gilisztakomposztáló működik. A giliszták hét darab nagy vödörben éldegélnek, melyek remekül elférnek a mosogató alatt és a szekrények között, és semmi szaguk nincs.

Így dolgoznak a giliszták
forrás: turistamagazin.hu fotó:Gulyás Attila

Az egyéb hulladék jelentős részét teszik ki a higiéniai hulladékok, például használt szalvéta és zsebkendő vagy az intim betétek, melyeket nem lehet szelektíven gyűjteni. Ezek helyett is lehet azonban környezetbarát alternatívákat találni, textilzsebkendőt és szalvétát, de létezik már mosható intimbetét és intim kehely is.

Köszönöm, zacskót nem kérek, van saját

Edina saját vászonzacskóival, dobozaival, üvegeivel jár vásárolni. Ma már tudja, hol van lehetőség csomagolás nélküli termékeket venni, blogján is igyekszik ezeket a helyeket összegyűjteni, de az elején azért ez nem volt egyszerű. „Jó ideig nem mertem odamenni a boltba a dobozaimmal, mert tartottam tőle, hogy mit fognak majd gondolni rólam. De mikor ezen átlendültem, már nem volt megállás. Bár még ma is belefutok értetlenkedésekbe, volt már olyan is, hogy becsomagolták az árut, és úgy rakták be a dobozomba, de szerencsére olyan is van, aki megörül, mikor látja, hogy saját vászonzacskókat viszek.”

Ma már Edina családja is élénk érdeklődéssel követi a tevékenységét, persze az elején azért volt aki, kiakadt, mikor karácsonykor feldíszített cipős dobozban kapta az ajándékát. A párja is támogatja, követi is őt, persze, vannak azért nehezebb váltások. „Mikor elkezdtem textilzsebkendőt használni, akkor azért nem volt annyira lelkes. Eleinte egyébként ez nekem sem ment könnyen, mert, amíg ki nem próbáltam, még a gondolatától is viszolyogtam, de ma már csak ilyen zsebkenőim vannak, és fél évvel később már a párom is csatlakozott.”

Idén minden eddiginél hamarabb, augusztus 2-án elértük a túlfogyasztás napját, vagyis alig több mint hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Ezzel együtt hulladéktermelésünk is sokszorosa annak, mint amennyi kívánatos lenne. A felelősséget nem háríthatjuk át másra, ahhoz, hogy a helyzet változzon, mindenkinek szerepet kell vállalnia. És ahogy Edina példája is mutatja, mindezt nagyobb lemondások nélkül is meg lehet tenni, úgy hogy az ember nem a kényelmetlenségeket, az extra energiabefektetést látja a környezettudatosságban, hanem inkább egy izgalmas felfedezőútként tekint arra.

A cikk a Turista Magazin novemberi számában megjelent írás szerkesztett változata.

2017. december 15.