Kedvenc budapesti szobraim, és amit mesélnek a városról

anno | 2020. január 8.

Két szobor, egy Pesten, egy Budán. Nemcsak szépek, de mesélnek is. Érdekes történeteket a város múltjáról.

A Lámpagyújtó szobra Budapest VIII. kerületében, a Teleki téren áll. Mészáros Attila szobrászművész alkotása egy rég elfeledett foglalkozást elevenít fel, és nem véletlen, hogy éppen itt. A közelben lévő Légszesz utcában volt ugyanis a város első gázgyára, és a kerületben gyulladt fel az első közvilágítási gázlámpa.

Az első repceolajlámpák már sokkal korábban megjelentek. Budán, a várban 1777-ben, Pesten 1790-ben gyulladtak ki először. A lámpákkal együtt megjelentek a lámpagyújtogatók is, akik jellegzetes alakjai lettek az esti utcáknak, ahogy létrájukat hónuk alá csapva egyik lámpától a másikig jártak. Munkájuk egyszerűnek tűnik, pedig egyáltalán nem volt veszélytelen, ugyanis egy egész kis laboratóriumot hordtak magukkal. A lámpákat egy kálium-kloráttal átitatott pálcikával gyújtották meg, amit a náluk lévő kénsavval teli üvegcsébe kellett előtte mártani.

Lámpagyújtogatókkal egyébként még sokáig, a múlt század ötvenes éveiben is lehetett találkozni. Ekkor még – az elektromos világítás térhódítása ellenére – sok helyen megmaradtak a gázlámpák. Ezek meggyújtása azonban már kevésbé volt veszélyes, mint az olajlámpáké.

Jókai a Svábhegyen

Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása a svábhegyi Diana parkban található. A kedves kompozícióban az öreg Jókai egy iskolásfiúval beszélget.

Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg svábhegyi birtokát. Az akkor még kőbányának használt telket Jókai teljesen átalakította, és valóságos kis paradicsomot varázsolt a helyére, mely életének egyik legfontosabb helyszíne lett. „Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedügyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Tavaly kináltak már ezért a kertemért épületestül harminczezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, a mit a kertem megád nekem.”

Az író nemcsak afféle műkedvelő földesúr volt, de komoly szakmai tudásra is szert tett. A kertészeti szakirodalom mindig keze ügyében volt, sőt Kertészgazdászati jegyzetek címmel ő maga is írt egy könyvet a témában. Sajnos, Jókai villája ma már csak egy-két régi képen látható. Az egyetlen régi épület, amely még ma is áll, az a présház, melyben a Petőfi Irodalmi Múzeum kicsi, de nagyon érdekes kiállítása látható. A Jókai-kertben egy kis tanösvény vezeti körbe a látogatót, melynek tábláit olvasgatva sok érdekességet tudhatunk meg az író svábhegyi birodalmáról.

2020. január 8.