10 nemzeti park, 10 kép – szubjektív válogatás 1. rész

most | 2020. május 24.

Május 24-én ünnepeljük az európai nemzeti parkokat, amelyekből ma már több mint 300 van. Talán soha nem volt olyan fontos a természetvédelem és nemzeti parkokban folyó munka, mint most, a 21. században, amikor világszerte rohamos ütemben zsugorodnak az élőhelyek és tűnnek el fajok.

Európa első nemzeti parkját 1909. május 24-én alapították Svédországban, amikor nem is egy, hanem mindjárt egyszerre kilenc terület kapott nemzeti parki státuszt. 1999 óta ezen a napon ünnepeljük az európai nemzeti parkok napját.

Ebből az alkalomból készítettem egy válogatást, egy-egy képpel a szívemhez különösen közel álló helyekről. Mondanom sem kell, nagyon nehéz dolgom volt, hisz ezernyi csodálatos élményt kaptam már a hazai nemzeti parkokban.

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Sok szállal kötődöm a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz, hisz ezen a környéken nőttem fel és dolgoztam is a nemzetipark-igazgatóságnál. Ez alatt a pár év alatt, amit Szarvason töltöttem rengeteget tanultam a természetről. Az az igazság, hogy a számomra hasznos tudás nagy részét, az élővilágról, a természetvédelemről, nem az egyetemen szereztem, hanem itt. A kedvenc helyeim közül a kardoskúti Fehér-tavat választottam, ahová minden ősszel rendszeresen visszatérünk, hogy megcsodáljuk az itt időző darvakat.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó Upponyi-szoros az ország egyik kevésbé ismert természeti kincse. Sok évvel ezelőtt jártam itt, akkor már várandós voltam a kisfiammal, így kisség szuszogva másztam meg az Uppony feletti Eszkála-tetőt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Lázbérci-víztározóra és a környező hegyekre. A tippet, hogy érdemes oda „felszaladni” egy helyi, idős hölgytől kaptuk, aki épp uszkárjait sétáltatta. „Hipp-hopp fenn van az ember” – mondta derűsen. Hát, azért elég izzasztó volt a kaptatás, de nagyon megérte. A képen a meredek falú szoros bevezető szakasza látható.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság esetében is nagyon nehéz dolgom volt, hisz a Káli-medencétől kezdve a tanúhegyeken át a Tihanyi-félszigetig, sok tájat imádok itt. Ez utóbbi áll azonban a szívemhez legközelebb. Pontosan nem tudnám megmondani miért, de valahogyan ösztönösön vonzódom ehhez a helyhez, ahol, ha egyszer gazdag leszek, biztos veszek egy házat. Igen, nyáron túl sokan vannak, ennek ellenére a félsziget mégis mindig elvarázsol. Hogy lehet ilyen kicsi helyen ilyen elképesztő sokféleségét találni? A képen látható tihanyi Külső-tavat csak fentről, a környező magaslatokról lehet megnézni, ugyanis a nádassal benőtt tó fokozottan védett terület, így nem látogatható.

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Az Őrségi Nemzeti Parkba sajnos ritkán jutok el, de ha eljutok, akkor nyakig belemerülök a gyönyörű erdők és a vadvirágos rétek által nyújtott élménybe, és általában egy hetes terepi munkára való témával jövök haza, meg persze a reménnyel, hogy hamarosan visszamehetek majd. Legutóbb februárban jártunk ott, minden csendes és mozdulatlan volt, alig-alig találkoztunk emberekkel. Sikerült viszont egész közelről megismerni a nemzetipark-igazgatóság bölényeit, amelyek lassan egy éve kerültek ki egy hatalmas, bekerített területre, ahol már szinte teljesen vadon élhetnek. A Turista Magazin számára készítettünk anyagot a bölények visszavadításáról, így lehetőségük volt elsőkézből megismerni ezt a különösen érdekes projektet, amelyről a magazin 2020/februári számában és ebben az online cikkben is meséltünk. Korábban jártam ott egy WWF-es tanulmányi úton is, ahol az Őrségi és a Vendvidék mesebeli erdőit jártuk be.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság védett területeire viszont szerencsére gyakran eljutok, hisz itt élek Budapesten. Szabadidőmben és munkám során is sok szép helyen járhattam már, egyik szívem csücske a Dunakanyar. Most mégsem egy ott készült fotómat választottam ki, hanem egy idén januárban készült képet. Lehetőségem volt ugyanis egy napra csatlakozni a nemzetipark-igazgatóság szakembereihez, akik éves denevérfelmérésüket végezték a felhagyott börzsönyi bányavágatokban. Izgalmas nap volt, néha olyan szűk járatokon másztunk be, hogy éppen csak befértünk. A felmérést természetesen csak nagy óvatossággal lehet végezni, hogy még véletlenül se ébresszük fel az alvó denevéreket. Ezen a képen közel 300 kispatkós denevér álmodik együtt a királyréti Lukácsszállási-bányában.

Folyt. köv. hamarosan a 2. résszel

2020. május 24.