Így barátkoztam össze a hucul lovakkal

most | 2020. május 27.

Nemzeti parkos összeállításom második részében öt nemzeti park öt izgalmas látnivalóját szeretném ajánlani. Ezek az úti célok szerintem az ország legszebb helyei közé tartoznak, ahol többek között kíváncsi hucul lovakkal és hedonista bivalyokkal is találkozhatunk.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

Az utóbbi években többször is jártam Jósvafőn, ami szerintem, gyönyörűen felújított házaival és csobogó patakjaival, az ország egyik legszebb és leghangulatosabb faluja. Innen egy kellemes kaptatás után juthatunk fel a Gergés-lápa fennsíkjához, ahol idilli kép fogad bennünket. Szabadon nyargalászó lovak, zöldellő dombok és vadvirágos rétek. A fennsíkon a jellegzetes kartszformákat, a töbröket is tanulmányozhatjuk, és itt él a nemzetipark-igazgatóság kétszáz lóból álló hucul ménese is.

Ha a turistaúton haladunk, jó eséllyel besétálunk közéjük. A lovak legalább annyira kíváncsiak ránk, mint mi rájuk, így néhányan közülük, barátságos fogadóbizottságként elénk is jönnek. A szociális távolságtartás viszont nem az erősségük, mert egészen közelről meg akarnak szemlélni bennünket, és ha lehetne, még a táskánkba is beleszaglásznának. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A fajta az Északkeleti-Kárpátokban élő ruszin népcsoportról, a huculokról kapta a nevét. Itt az Aggteleki Nemzeti Parkban 1986 óta foglalkoznak a fajta tenyésztésével.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A Fülöpházi homokbuckákról már többször is zengtem ódákat, most azonban egy másik különös úti célt ajánlok, az izsáki Kolon-tavat, ahol nemrég jártam. A Kolon-tó a Kiskunság legjelentősebb mocsara. A hatalmas kiterjedésű nádas páratlan madárvilágnak ad otthont, de a tóval szomszédos homokbuckák is tele vannak érdekes élőlényekkel.

Az egyik kedvenc helyem a tónál az Izsákról induló Aqua Colun tanösvény madárlese, ahonnan jó rálátás nyílik a tóra, és jó eséllyel láthatunk érdekes madárfajokat is. Mi legutóbb napozó kis kárókatonákat, úszkáló cigányrécéket és felettünk röpködő kék vércséket láttunk egy időben.

Amit mindenképpen meg kell nézni, ha valaki erre jár, az az Izsák és Soltszentimre között kanyargó Bikatorok tanösvény, ahol a mocsárvilág mellett a homokbuckák élővilágából is kaphatunk egy kis ízelítőt.

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

Ez az a nemzeti park, ahová a legritkábban jutok el, pedig tele van izgalmas látnivalókkal, nem beszélve arról, hogy az igazgatóság működési területéhez tartozik a Soproni-hegység és a Szigetköz is.

Most egy hansági úti célt ajánlok, ahol nagyon régen jártam, így fel is vetettem a családnak, hogy épp ideje lenne elmennünk. Osli és Bősárkány között kanyarog a Hany Istók tanösvény, amelynek kiindulópontja az Eszterházy Madárvárta, az ország egyik legrégibb madárvártája.

A tanösvényen feltárul a hansági táj, a fokozottan védett Csíkos Égererdőtől a növényzettel benőtt sűrű Király-tóig, ahol a legenda szerint megtalálták Hany Istókot, a 8-10 év körüli, elvadult, árva gyereket, aki csupán állati hangokat adott ki magából, füvet, nyers halat és békát evett, és ujjai közt úszóhártyák voltak.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Az igazgatósághoz tartozó Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet egyik legismertebb látnivalója az Óbányai-völgy, ahová pár éve nyáron egy környéken élő kedves ismerősöm kalauzolt el. A magyar Svájcként is emlegetett völgy gyönyörű és egymáshoz közel több különös látnivalót is tartogat.

Megnézhetjük a Csepegő-sziklát és a Ferde-vízesést, sétálgathatunk a hangulatos Óbányán és Kisújbányán, felmehetünk egy remek kilátóhelyre, a Cigány-hegy tetejére és az erdei üveggyártásról is sok-sok érdekességet megtudhatunk itt. A 17- 18. század fordulóján a mai Óbánya (AltGlasshütte) helyén indult meg keleti-mecseki erdei üveggyártás. Ez úgy működött akkoriban, ha elfogyott a fa a huta közeléből, a falu új helyre költözött. Óbánya után, 1762-ben a mai Kisújbánya (NeuGlasshütte) területén, majd 1780-as évek közepétől a Hosszúhetény területén található egykori Pusztabányán működött tovább a huta.

A völgy kiemelt látványossága a Ferde-szikla vagy mesebeli nevén, a Tündérlépcső. A vízesés ferde lépcsőit tektonikus erők billentették ki vízszintes helyzetükből. Az Óbányától a Cigány-hegyig tartó körtúra nem túl hosszú, alig tíz kilométer, és kedvező időben bárkinek ajánlható. Nehéz terepviszonyok nincsenek, látnivaló viszont annál több.

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

A Berettyóújfalu és Földes között található Bihari-sík tanösvény nem tartozik a nemzeti park legismertebb látnivalói közé, pedig az alföldi táj szerelmesei számára sok érdekesség rejtőzik itt.

A tanösvény, mely ebben a tavaszvégi-nyáreleji időszakban a legszebb, az igazgatóság vizes élőhely rekonstrukcióját, itt élő bivalygulyáját és a jellegzetes bihari tájat és annak élővilágát mutatja be. Az andaházi élőhelyrekonstruckió révén bepillanthatunk a tocsogók, mocsarak, csatornák világába, amelynek főszereplői a sok-sok madár mellett a bivalyok, amelyek a hedonizmus mintaképei, ahogy elégedett ábrázattal, nyakig merülve a sáros vízben élvezik a bivalyéletet. A közeli kis erdőfoltban egy kékvércse-telep is van, de sok egyéb élőlényre is számíthatunk a tanösvény bejárása során.

A HNPI honlapja szerint most egy a közelben zajló beruházás miatt a terület nehezen megközelíthető, ezért egyelőre csoportos vezetés során lehet azt csak látogatni. Érdemes előzetesen telefonon érdeklődni a lehetőségekről.

2020. május 27.