Ősz a Vértesben – rövid túra, sok látnivalóval

ökoturista | 2020. november 13.

Hétvégén, Budapest környékén nem könnyű olyan túracélpontokat találni, amelyek ne lennének zsúfoltak, ezért mi is egyre gyakrabban kirándulunk távolabb a fővárostól. Például a Vértesben, ahol pár hete egy klasszikus útvonalat jártunk be.

Az 1-es út mentén, Tatabánya és Szárliget között fekvő Birka-csárda ma már nem üzemel, az M1-es megépítésével elmaradtak a vendégek, a parkoló azonban mégis tele volt, mikor odaértünk. Innen indul ugyanis is jó kis túraútvonal, ráadásul ezekben az október végi napokban nemcsak túrázni, de gombászni is sokan jöttek, a korábbi esős napok nyomán rengeteg gombát rejtett az erdő.

Kilátás ködben

A bevezető betonút elhalad csákányospusztai turistaház mellett, majd megérkezik a Mária-szakadékhoz. A mély szurdokvölgyet egykor a Csákányos-patak vize mélyítette, de ma már csak hóolvadások vagy nagyobb esőzések után csordogál benne kis víz. A fél kilométer hosszú völgybe bevezet a kéktúra útvonala, mi is ott haladtunk tovább. A szakadékból kiérve, egy útelágazásban különleges bükkfa áll, törzséből egy faragott Mária-arc kukucskál ki.

Innen mi a kék háromszög jelzést követtük a Körtvélyesi-kilátóig. A 16 méter magas, vörösfenyő torony 2015-ben épült a 424 méter magas Kis-Kopasz-hegyen. Hogy valójában milyen innen a kilátás, azt csak leírásokból tudom, mivel ottjártunkkor tejfehér köd borította a környező tájat, így a közeli, színesedő erdőn kívül mást nem nagyon láttunk, pedig innen rálátni a Vértes legmagasabb pontjára, a 487 méter magas Nagy-Csákányra is.

Erdei temető a fák alatt

Miután a kilátótól visszaereszkedtünk a Mária-szoborig, a kék jelzésen haladtunk tovább, és hamarosan egy különös helyre értünk. A magas fák alatt egy kicsiny,  léckerítéssel bekerített erdei temetőt találtunk.

A körtvélyesi temetőről a 19. század elejétől vannak leírások, az egykori Körtvélyespuszta és a környékbeli aprófalvak lakóit temették ide. A temető szélében van egy 2. világháborús katonasír, ahol hét, Várgesztes környékén elesett katonát temettek el.

Gubacsok és vértek

A temetőtől a kék kör jelzésen a Béla-forrás felé haladtunk tovább, közben az avarban nagy magyar gubacsok sokaságát kerülgettük. A nagy magyar gubacsdarázs gubacsát legtöbben bizonyára a cserkésznyakkendők díszeként ismerik. A gubacs közepén egy lárva éldegél, a gubacs anyaga táplálékot és egyben védelmet is jelent számára a következő tavaszig.

A Béla-forrás I. Béla királyról kapta a nevét, aki 1051-ben a németek felett aratott győzelmet itt a Vértesben. A szétvert birodalmi hadsereg katonái a Vértes dombjain szanaszét szórták vértjeiket, pajzsaikat és fegyvereiket, úgy tartják, ezért lett a hegysége neve Vértes.

Innen visszaindultunk túránk kiindulópontjához, bár az eredeti terv az volt, hogy a közeli Vitányvárat is megnézzük, ez azonban egyelőre megmaradt tervnek. Legközelebb innen folytatjuk tovább.

 

2020. november 13.